2015. február 27., péntek

A tisztesség marketingje 2

Homoródfürdő, 2013. Fotó: Lőrincz L Lajos
Egy világ omlott össze bennem: oda a székely energiafüggetlenség! Eljutott az erdélyi magyar médiába is a hír, miszerint Lénárd András 30 millió euróért eladta az Úz-völgyi vízierőmű-rendszert, az építtető Hivatalos kft részvényeinek 90%-val együtt, a Magyar Villamos Művek Zrt-nek. Mára immár teljesen bizonyossá vált, amit a homoródfürdői tiltakozás kezdete óta tudtunk: (nem apró)pénzre és profitra váltják a fenntartható természet- és környezetvédelmet biztosító, megújuló, zöld energiát. Pár éve Lénárd és Borboly kalákában győzködték a sajtón keresztül az érintetteket az ilyenszerű beruházások hasznáról, minden kétkedőt párbeszédre és fejlődésre képtelen, fafejű székelynek kiáltottak ki. Borboly Csaba meggyőződéses székely hazafi: részt vesz az összes valamire való hagyományos disznóvágáson, székely termék védjegyet adományoz, repülőteret alapít, összefogást és kalákát, nem utolsósorban autonómiát és energiafüggetlenséget sürget. Borboly szerint hazaáruló az, aki kikezdi, kétségbe vonja a – többek között – törpe vízierőművek által termelt energiának köszönhető, a Székelyföld autonómiájához elengedhetetlenül szükséges energiafüggetlenséget. Nem mellékes, hogy Hargita Megye Tanácsánál kiemelt fontosságot, stratégiai jelentőséget kapott az energiagazdálkodási iparág. A hivatalon belül külön ügynökség kutatja és vizsgálja a megyében fellelhető alternatív energiákat, konferenciákat szerveznek ezen energiaforrások népszerűsítésére, mindezt az önrendelkezés kivívása jegyében. A megyei tanács más tevékenységeit követve immár az is evidencia, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Ezt annak a román nyomozó hatóságnak a jegyzőkönyvéből tudjuk, akinek nem áll módjában – Borboly érvrendszerét figyelembe véve – az autonómiához szükséges energiafüggetlenség egyes típusait támogatni.
Az alternatív és a megújuló energiaforrások kihasználása amúgy nem is lenne egy rossz lehetőség a térségnek, ha nem a politikum irányítaná, uniós pénzek és minisztériumi zöld bizonylatok hatására, különböző homályos üzleti háttérrel rendelkező befektetők finanszírozásával. És ezzel nem az Erdélyi Református Egyház nyugdíjpénztárára utalok. Arról nem tudósít az erdélyi magyar média, így hivatalosan mi sem tudjuk, hogy miért kellett távoznia ifj. Hajdu Gábor volt RMDSZ-es megyei tanácsosnak a Székelyföldet keresztül-kasul feltúró energiafüggetlen vállalkozás Budapesten székelő partnerének, a Hydro Energy Zrt-nek az ügyvezetői tisztségéből. Hajdu Gábor utódjáról azért nem beszélünk, mert nem tisztünk az anyaországi belpolitika elemzése, habár a különböző ideológiai irányvonalak váltakozása a történetben is megérne egy misét.
Számomra nem maradt más hátra, mint feldolgozni a mai sajtóhír okozta traumát, hinni az eljövendő energiafüggetlenségben, az egyre kevésbé átalakuló energiában és a református anyaszentegyházban. Ámen.

Z. Nagy István

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése